ArpadMuranyi / pesz is on Nostr

# A Bitcoin és a globalizmus vége
Jack Mallers, a Strike CEO-ja és a Twenty One Capital alapítója legutóbbi podcastjában átfogó elemzést adott a jelenlegi monetáris rendszer átalakulásáról. A Mail Bag Monday 102. epizódjában Jack részletesen kifejtette, miért tartja úgy, hogy a fiat pénz jelenlegi formája a végéhez közeledik, és miért tekinthető a bitcoin a jövő pénzének.
## Egy rendszer alkonyán
Jack a műsor elején hangsúlyozta, hogy most nem túloz, nem érzelmi alapon beszél, és nem is jellemző módjára eltúloz dolgokat. Mélységes meggyőződése szerint olyan egyedi történelmi pillanatot élünk át, amely a globális pénzügyi rendszer, a geopolitika és a makrogazdaság alapvető átrendeződését jelenti. Bizonyítékai között szerepel az arany és az ezüst árfolyamának robbanásszerű emelkedése, valamint a szuverén adósságpiacok és a kincstárjegyek hozamainak kontrollálatlan növekedése.
A davosi Világgazdasági Fórumon Howard Lutnick, az amerikai kereskedelmi miniszter olyan egyértelműen fogalmazott, hogy szavai sokkolóak lehetnek: "A globalizáció kudarcot vallott a nyugati világgal és az Egyesült Államokkal szemben. Ez egy zsákutcába jutott politika." Lutnick kijelentette, hogy Amerika most szakít a globalizmussal, és az amerikai munkavállalók kerülnek az első helyre. Hangsúlyozta, hogy az országoknak nem szabadna kiszervezniük gyógyszergyártásukat, félvezetőiket vagy teljes ipari bázisaikat idegen földekre.
Mark Carney, Kanada miniszterelnök-jelöltje még határozottabban fogalmazott: "Szakadásról beszélünk, nem puszta átmenetről." Kifejtette, hogy az elmúlt két évtizedben a pénzügyi, egészségügyi, energetikai és geopolitikai válságok sorozata leleplezték a szélsőséges globális integráció kockázatait. A nagyhatalmak mára fegyverré alakították az integrációt – a vámokat alkueszközként használják, a pénzügyi infrastruktúrát kényszerítő eszközként vetik be, az ellátási láncokat pedig kihasználható sebezhetőségként kezelik.
## Amikor a mainstream média is elismeri a válságot
Ray Dalio, a legendás befektető a Fortune magazinban tette fel azt a kérdést, amely voltaképpen az egész rendszer csődjét foglalja össze: vajon van-e választásunk a pénznyomtatás és az adósságválság között, vagy mindkettő elkerülhetetlen? Ez nem egy bitcoin magazin provokációja, és nem is valamelyik bitcoiner véleménye volt – hanem a mainstream média egyik legfontosabb pénzügyi személyiségének kijelentése.
Az arany és az ezüst árfolyama drámai módon emelkedett. Az arany egyetlen év alatt 82,5 százalékot ugrott, átlépve az 5000 dolláros határt unciánként. Az ezüst még látványosabban teljesített: 260 százalékos emelkedéssel száz dollár fölé kúszott. Ezek a nemesfémek az új politikai valóságra és a strukturális változásokra reagálnak – pontosabban arra a felismerésre, hogy túl sok papíralapú követelés van forgalomban, és az árfolyamok újra alkalmazkodnak a fizikai valósághoz.
## Bretton Woods öröksége
Jack részletesen bemutatta, miként alakult ki a mai rendszer gyökere. A második világháború után, amikor Európa és Ázsia jelentős része még a romokban hevert, az Egyesült Államok állt a legerősebben a világban. A Bretton Woods-i rendszer deklarált célja az volt, hogy Amerika stabilitását és gazdasági erejét exportálja a dollár révén a legyengült világ felé.
A rendszer lényege az volt, hogy a dollárt közvetlenül az aranyhoz kötötték – unciánként 35 dollár volt a fix árfolyam. A többi ország gyengébb valutáit pedig a dollárhoz rögzítették. Az elképzelés szerint az USA exportálja saját valutáját, cserébe pedig más országok gyártanak számára elektronikai cikkeket, autókat, élelmiszereket és katonai felszerelést. Elméletileg ez segítette volna a többi nemzetet talpra állni a háború utáni pusztítás után.
A világ valóban az amerikai dollárra épült újjá. A 2022-es negyedik negyedévi adatok szerint a globális devizatartalékok közel 60 százaléka dollárban volt, míg Európa további 20 százalékot képviselt. Az USA és Európa együttesen tehát a globális devizatartalékok közel 80 százalékát birtokolta.
## A rendszer elkerülhetetlen ára
Ám ahogy Jack hangsúlyozza, minden rendszernek megvan a maga ára. Amikor egy ország a saját gazdasági erejét exportálja mások javára, szükségszerűen gyengíti önmagát. A világtartalék-valuta státuszának egyik rejtett költsége az, hogy ha csupán saját valutádat exportálod más nemzeteknek, és cserébe importálod az árujukat, hatalmas negatív folyó fizetési mérleget termel az ország – tartós, mélyülő deficiteket.
Ha az Egyesült Államok saját maga állítaná elő termékeit, nem lenne szükség európai, kínai vagy japán importra. A szabály azonban az lett, hogy az USA gyakorlatilag semmit nem gyárt, és szinte mindent importál. A többi ország cserébe dollárhoz jut. A dollár kiáramlik az országból, míg az áruk és az adósság beáramlik – ez a világtartalék-valuta természete.
A Triffin-dilemma – Robert Triffin közgazdász után elnevezve – pontosan erre a megoldhatatlan ellentmondásra mutat rá. A világtartalék-valuta státusza kompromisszumokkal jár, és a gazdaságtanban nincs ingyenebéd. A dilemma magva egyszerű kérdésben foglalható össze: a saját országodat helyezed előtérbe, vagy mindenki mást?
A folyamat önmagát erősítő ördögi körré válik. Mivel te vagy a globális tartalékvaluta, a világ többi része igényt tart a te pénzedre. Hogy ezt az állandó keresletet kielégítsd, strukturális deficitet kell futtatnod. Ez viszont fokozatosan kiüresíti a hazai termelést és tönkreteszi a hazai lakosságot, különösen a középosztályt. Azoknál a munkahelyeknél, amelyek autókat, ruhákat, élelmiszert, okostelefonokat és elektronikai cikkeket gyártanak, már nincs szükség emberekre – ezeknek a munkáknak külföldre kell vándorolniuk.
Az amerikai munka ezzel párhuzamosan lényegében pénznyomtatássá válik. Kalifornia és New York fellendült, mert ők részesednek ebből a rendszerből a legjobban. Vagy az Apple-nél alapítasz céget, vagy a Wall Streeten dolgozol. Vagy a hiperpénzügyiesítésben veszel részt, vagy fogyasztói technológiai termékeket fejlesztesz ki.
Ez a kör forog és forog, egyre gyorsabban pörög, egyre nagyobb lendülettel, mígnem az önmaga súlya alatt összeomlik. És Jack meggyőződése szerint éppen most jutottunk el az összeomlás szakaszához. A vagyoni egyenlőtlenség az Egyesült Államokban soha nem volt nagyobb a történelem során. A társadalmi káosz, a politikai belharc, a merényletek gyakorisága csak az 1850-es évek közepéhez – a polgárháború előtti időszakhoz – hasonlítható. A rendszer lefuttatta pályáját, kiüresítette az országot, felmorzsolta a középosztályt és torzította a teljes világot.
## 1971: amikor elveszett a kapocs a valósággal
1971-ben, amikor Nixon elnök lezárta az arany-standard rendszert, hivatalosan is megszakadt az a kapcsolat, amely addig Jack szerint a valósághoz kötötte a pénzt – ettől a pillanattól kezdve a fiat valutát a semmiből lehetett teremteni. Az egész monetáris rendszer korábban aranyra épült, amely azt jelentette, hogy elméletileg minden dollár mögött egyenértékű arany fedezetnek kellett állnia. Az arany kitermelése azonban a természet törvényei szerint működik – nem lehet a semmiből előállítani, meg kell dolgozni érte a föld mélyében.
Jack véleménye szerint az embereket alapvetően a természetnek kellene kormányoznia. Minél közelebb vagyunk a természet törvényeihez, annál jobban boldogulunk – ezt mutatja a történelem minden szakasza. Az arany-standard lezárása azt jelentette, hogy elvesztettük kapcsolatunkat, összeköttetésünket és lehetőségünket arra, hogy a valóság kormányozza és korlátozza gazdasági döntéseinket. Egyik pillanatról a másikra álomvilágban találtuk magunkat, ahol elvont elképzelések uralkodtak, amelyeket egy csapat központi tervező bürokrata eszelt ki.
Mindennek milyen következményei lettek? Az amerikai államadósság a GDP-hez viszonyítva mára meghaladja a világháborús időszak adósságszintjét. Mai körülmények között háborús léptékű finanszírozást folytatunk, holott világháború léptékű problémák nincsenek. Az arany-standard lezárása óta, és különösen azóta, hogy Kína 2001 decemberében csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, minden korlát feloldódott.
## Papíralapú ígéretek a fizikai valóság tükrében
Amikor az Egyesült Államok kialakította a dollár világtartalék-valuta rendszerét, ez szükségszerűen hiperpénzügyiesítést eredményezett. Az ország legnagyobb exportcikke maga a dollár és a különböző pénzügyi eszközök lettek. A legtehetségesebb amerikaiak – azok, akik a Harvardra, a Stanfordra vagy más elit egyetemekre járnak – vajon mit csinálnak? Túlnyomórészt nagyfrekvenciás kereskedési cégeket hoznak létre, opciós és határidős szerződéseket terveznek. Nem azon dolgoznak, hogy új módszereket találjanak az elektronika gyártására.
Egészen a közelmúltig nem is foglalkoztak azzal, hogyan lehetne olcsóbban energiát kinyerni a természetből. Pedig az emberiség története lényegében arról szól, hogyan tudtuk kereskedelmi célokra hasznosítani az égitestből – a napból – érkező energiát. Eközben a világ legerősebb országának legtehetségesebb elméi hiperpénzügyiesített származtatott termékeken dolgoznak, egyszerűen azért, mert ez hozza nekik a legtöbb pénzt, a legnagyobb bónuszt, a házat, és teszi lehetővé számukra, hogy gyerekeket neveljenek fel.
Mindennek mi lett a végeredménye? A teljes pénzügyi rendszer papíralapú követelésekre épült. A bitcoinerek azonnal felismernék ebben a jól ismert mondást: nem a te kulcsaid, nem a te érméid. Az intézményeknek ugyan van arany és ezüst kitettségük, de csak határidős ügyletek és papíralapú szerződések révén – nem rendelkeznek fizikai arannyal vagy ezüsttel a valóságban.
Most pontosan azt látjuk, amikor a papíralapú kitettség találkozik a kőkemény valósággal. Üdvözlet a való világban! Mindezeket a papíralapú követeléseket fizikailag kellene rendezni. Csakhogy nincs meg az összes arany és ezüst, amely állítólag fedezi a papíralapú követeléseket. Egy teljes pénzügyi rendszert építettünk fel bizalomra, üres ígéretekre és papírra.
A korábbi pénzügyi rendszerben elegendő volt pusztán a pénzügyi kitettség megszerzése – nem volt szükség a valódi fizikai dologra. Készpénzes elszámolás, nincs tényleges szállítás. Most azonban verseny folyik az ásványi anyagokért. A háború valójában az erőforrásokról szól, az ellátási láncok kontrolljáról. Mi kell a mesterséges intelligencia skálázásához? Ezüst. Azt gondoljátok, hogy Sam Altman, Elon Musk, a Google vagy Mark Zuckerberg tudnak AI szervertereket építeni ezüst határidős szerződésekkel? Vagy inkább a tényleges fémre van szükségük?
Miután az Egyesült Államok 2022-ben szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, és Trump mindenkit megtarifál, kijelentve hogy "Amerika az első, mindenki más számíthat magára" – nos, ilyen körülmények között az aranyadat egy londoni vagy new yorki határidős szerződésben szeretnéd tartani? Vagy inkább egy széfben a saját országodban, fegyveres őrök által őrizve? A válasz magától értetődik.
## Japán: a figyelmeztetés jele
Jack részletesen bemutatta, miért jelent Japán kritikus pontot az egész rendszerben. Japán hosszú évtizedeken keresztül nulla közeli, sőt időnként negatív kamatokkal működött. Ez azt jelentette, hogy az emberek pénzt kaptak azért, amiért kölcsönvettek. Ez teljes képtelenség – a pénz, amely időt és energiát reprezentál, nem lehet értéktelen.
A japán befektetők most azt kommunikálják, hogy már nem fogadható el számukra a nulla vagy 50 bázispontos hozam egy harminc éves kötvényen. Többet követelnek, mert számítanak az inflációra, és azt szeretnék, hogy befektetésük reálértéke ne csökkenjen. És itt jön a képbe az Egyesült Államok szempontjából döntő momentum: Japán az USA legnagyobb külföldi kincstárjegy-tulajdonosa, több mint ezer milliárd dollár értékben.
A pénzáramlás a fiat korszakban így működött: az USA exportálja a dollárt, és cserébe importálja mindenki más áruit. Az összes exportált dollárt azonban nem helyileg fektetik be az adott országokban, mert az erősítené azok helyi valutáját, ami versenyképtelenné tenné a munkaerőköltségeiket. Ehelyett visszajuttatják az Egyesült Államokba – amerikai adósságba fektetik. Az USA dollárt nyomtat, átadja, és azt visszakölcsönzik az USA-nak. Ez egy perpetuum mobile, amely végül elkerülhetetlenül összeomlik.
Ha Japánnak problémái vannak, honnan szerez pénzt önmaga megmentésére? Az összes pénzük az USA-ban van befektetve. Ha Japán kihúzza azt a kártyát, amely a piramis aljában van, az egész konstrukció összeomlik. Japán megtakarításai nem aranyrudak formájában pihennek széfekben, és nem bitcoin hideg tárca megoldásokban – hanem amerikai adósságpiacokban és amerikai részvénypiacokon találhatók.
Ha Japán bajba kerül, kénytelen lesz eladni a részvényeit és kötvényeit. Ez pedig összeomlasztja az amerikai piacokat, csökkenti az amerikai költségvetési bevételeket és halálspirálba viszi az országot. Éppen ezért választanák inkább a pénznyomtatást – hogy Japán ne legyen kénytelen eladni eszközeit. Ez a leggyorsabb és politikailag legelfogadhatóbb módja az alapvetően elkerülhetetlen államcsődnek: az inflációs leértékelés.
## A választás pillanata: globalizmus vagy szuverenitás
Jack ezen a ponton tisztázza a helyzet valódi súlyát. Két út áll előttünk, és dönteni kell. Vagy folytatjuk a globalizmus támogatását, vagy az Egyesült Államok megpróbál szuverén nemzetként viselkedni és megoldani saját problémáit. És a lényeg: nem lehet mindkettőt egyszerre.
A globalizmus azt jelenti, hogy folyamatosan dollárral kell ellátni a világot, tartós kereskedelmi deficiteket kell futtatni, ki kell szervezni a termelést – cserébe viszont rendkívül olcsó importárukhoz jutunk. Így az átlag amerikai, aki úgy gondolja, hogy amerikai állampolgárként jár neki a kétautós garázs, amely olajat és energiát zabál, mint az őrült, és természetesen mosógépe van, televíziója, és mindenféle energiaigényes cuccai – nos, ezt mind a világtartalék-valuta státusz másik felének köszönhette. Rendkívül olcsó importárukhoz jutottunk. És lényegében időt és energiát tudtunk nyomtatni – Jack gyakran hangsúlyozza, hogy a pénz időt és energiát reprezentál elvont formában. Ez a legközelebbi, amihez az emberiség valaha eljutott az időutazáshoz.
Ez a globalizmus. A szuverenitás viszont teljesen mást jelent. Vissza kell hoznunk a termelést. Biztosítanunk kell saját ellátási láncainkat. Csökkentenünk kell a deficiteket. És növelnünk kell a hazai költségeket. Mi ennek a másik neve? Infláció. A dolgok drágábbak lesznek. Ha kétautós garázst akarsz, meg kell fizetned az energiáját. Ez nem jár automatikusan az amerikai állampolgársággal. És elveszted azt a kiváltságot, hogy időt és energiát nyomtathatsz. Nem mindenki fogja a saját tartalékaiban tartani a te valutádat, így nem tudod ellopni tőlük a vagyonukat azzal, hogy értéktelenné teszed, hogy felvizezed a pénzt.
Választani kell. És itt jön a lényeg, amit Jack hangsúlyoz: mindenkinek meg kell értenie az elmúlt hét súlyát. Az Egyesült Államok döntött. Ha a közönség kérdés-felelet részben vitatkozni szeretne arról, hogy ő mit választott volna, vagy mit gondolunk erről vagy arról – rendben, beszélhetünk róla. De itt az igazság, amit Jack közöl velünk: mindez lényegtelen. Nem számít, mit gondolsz. Nem számít, mit gondol Jack. Egyedül az számít, hogy az Egyesült Államok mit gondol, és mit döntött. És az is számít, hogy mit kényszerít ránk a természet, és mit fog érvényesíteni a valóság. Vége. És aki ezt gyorsabban megérti, az jobb helyzetbe kerül.
## Néhány egyértelmű összefoglaló
Jack néhány egyszerű, tömör kijelentésben foglalja össze üzenetét. Senki nem fog megmenteni téged. Sem a kormány, sem intézmény, sem vállalati vezető, sem monetáris politika, sem a Fed. Légy felelős önmagadért! Légy szuverén! Légy családorientált! Légy közösségorientált! Keress többet, mint amennyit költesz! Takaríts meg! Használj kemény eszközöket! Légy egészséges! A világ visszakorrigál a valósághoz. A Nyugat kollektív eszméje ebben a fiat korszakban, amelyben élünk – nos, fedezethívást kapott.
Nézzétek csak ezeket a főcímeket, mondja Jack. "A globalizáció kudarcot vallott" – Howard Lutnick az amerikai kereskedelmi miniszter, a davosi csúcson. "Ray Dalio figyelmeztet, hogy tőkeháborúk követhetik Trump lépéseit, az országok amerikai eszközöket dobnak piacra." "Svédország Electa alapja 2025 eleje óta eladta amerikai kincstárjegyeinek nagy részét." "Trump 100 százalékos vámokkal fenyegeti Kanadát, ha megállapodást köt Kínával."
Vége. Vége van.
## Az arany kérdése és a bitcoin jövőképe
Jack szerint ahova az összes stressz és geopolitikai feszültség most áramlik, az egyértelműen az arany. Az energia nem tűnik el a világegyetemben – tehát az összes létrehozott érték, a globális lakosság összes befektetett ideje, energiája és pénze valahova áramlik. Mi képes elnyelni ekkora szuverén stresszt és nyomást? Ha mindenki egyidejűleg egy kijáratot keres, mi elég nagy kapacitású ahhoz, hogy befogadja őket?
Nem lehet például Pokémon kártyákba menekülni. Nincs elég likviditásuk, nehezen értékesíthetők, nincs belőlük elegendő mennyiség. A Pokémon kártyák soha nem nőhetnek ötven ezer milliárd dolláros piaccá. A kérdés tehát az: mi képes harmincra, ötvene, száz ezer milliárd dollár értékűre növekedni? A szuverén államok válasza egyelőre az arany.
És itt jön a nyilvánvaló kérdés: miért nem a bitcoin? Jack válasza őszinte és egyértelmű: a bitcoin objektíven jobb, mint az arany. A bitcoin lesz végül a pénz, mert minden lényeges szempontból felülmúlja a többi pénzt. De a bitcoinnak jelenleg van egy alapvető problémája: egyszerűen nem érte még el a kellő méretet. Kína egyetlen évi, 2025-ös kereskedelmi többlete meghaladta az ezer milliárd dollárt. A bitcoin teljes piaci kapitalizációja viszont körülbelül 1,7 ezer milliárd dollár – nincs elég kapacitás ahhoz, hogy Kína akár csak az egyéves kereskedelmi többletét beleöntse. És ennél jóval többet kellene befektetniük.
A bitcoin fokozatosan, lépésről lépésre nyeri el a szuverén támogatást, de a legnagyobb vásárlók jelenleg az ETF-ek és olyan vállalatok, mint a Strategy vagy a Twenty One Capital. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az emberek nem értik a bitcoin lényegét, vagy nem tudják, hová tart ez az eszköz – egyszerűen csak arról van szó, hogy a bitcoin még tinédzser, még nem érte el azt a méretet. Michael Saylor hetente önthet akár egy milliárd dollárt is a bitcoinba, és a bitcoin könnyen elnyeli ezt a mennyiséget. De Kína és más szuverén államok számára egyszerűen még nem elég nagy a medence.
Jack szemléletes megfogalmazása szerint az arany ma enyhíti a fájdalmat és a pánikot, de semmiképpen sem a jövő hosszú távú megoldása. Honnan tudja ezt ilyen biztosan? Mert az arany már egyszer kudarcot vallott pénzként. Vajon az arany decentralizáltabb lett azóta? Gyorsabbá vált? Könnyebbé tették? Hozzáadtak valami új funkciót? Foglalkozott-e bárki is azokkal az okokkal, amelyek miatt egykor demonetizálták és csődöt mondott, mint pénz? Egyetlen kérdésre sem válaszolhatunk igennel. És miért nem? Mert nem szoftver – nem lehet jobbá tenni, nem lehet fejleszteni, nem lehet frissíteni. Egy kődarab, és kész.
Az arany egyszerűen enyhíti a jelenlegi fájdalmat és a pánikot. És Jack éppen ezért izgatott, mint bitcoiner, aki több mint tíz éve ebben a térben dolgozik. Erről az időszakról álmodott 2012 vége, 2013 eleje óta. Most távolodunk el a szuverén adósságtól. Az USA befejezi a világtartalék-valuta szerepét, legalábbis a jelenlegi formájában.
A bitcoinereknek nem kellene frusztrátnak lenniük vagy idegeskedniük emiatt. Éppen ellenkezőleg: ünnepelniük kellene! Egy semleges tartalékkorszakba lépünk. A fiat valuták jelenlegi formája haldoklik. A szabad piac fogja megválasztani a győztest. Csökkentsétek az időpreferenciátokat! Legyen bizonyosságotok abban, amit birtokoltok! A bitcoin rendben van – csak túl fiatal és még túl kicsi a jelenlegi feladathoz.
Hagyjátok, hogy az arany felvegye a szuverén tőkét! A bitcoinereknek nem kellene idegesnek lenniük emiatt. Ünnepelnünk kellene ezt. Egy semleges tartalékkorszakba lépünk. A fiat valuták halottak. A szabad piac fogja megválasztani a győztest. Csökkentsétek az időpreferenciátokat! Legyen bizonyosságotok abban, amit birtokoltok! A bitcoin rendben van. Csak túl fiatal és túl kicsi.
Hogyan az istenben nyelhetett volna el a bitcoin ezer milliárdnyi dollár fizikai, azonnali vételi keresletet? Az arany tíz-húszszor nagyobb, mint a bitcoin. És maga az arany sem tudja befogadni ezt a keresletet. Úgy néz ki, mint egy memecoin grafikon. Kína egyetlen vétellel megtízszerezte volna a bitcoin árfolyamát.
## Hogyan nyelhetett volna el a bitcoin ezer milliárdokat?
Jack felteszi a költői kérdést: Hogyan az ég adta világon nyelhetett volna el a bitcoin több ezer milliárd dollár fizikai, azonnali vételi keresletet? Az arany tíz-húszszor nagyobb piaccal rendelkezik, mint a bitcoin. És még maga az arany sem képes befogadni a kereslet mennyiségét – az árfolyama úgy néz ki, mint egy memecoin grafikonja. Kína egyetlen hatalmas vétellel megtízszerezte volna a bitcoin árfolyamát egyik pillanatról a másikra.
Ha az aranyat a tízéves amerikai államkötvényhez viszonyítva nézzük – ami a reálkamat mutatója –, láthatjuk az arany valódi teljesítményét. A reálkamat az, amikor a kötvény által fizetett névleges kamatot ellensúlyozzuk az inflációval. Ha az USA kettő százalékot fizet egy tízéves kötvényen, de közben az infláció hat százalék, akkor valójában negatív négy százalékos reálhozamot realizálsz.
A világ most egy új "kötvényre" vált át. Ez az új eszköz nulla százalékos hozamot fizet, viszont végtelen méretűre képes növekedni, és senki nem tud többet készíteni belőle. Az arany igazi szűkösségéről és véges mennyiségéről vitatkozni lehet, de a lényeg világos: a világ továbbhalad. Ez hatalmas, történelmi jelentőségű fordulat.
Vegyünk egy konkrét példát: a Lengyel Nemzeti Bank bejelentette, hogy arany tartalékait 550 tonnáról 700 tonnára emeli – ez 150 tonnás, drámai növekedés. Ez nem azt jelenti, hogy Lengyelország nagyobb kölcsönt nyújt az Egyesült Államoknak – pont az ellenkezőjéről van szó. Lengyelország azt mondta: "Elég volt, itt az ideje más irányba mozdulni." És senkinek sem rándult meg a szemöldöke a mainstream médiában. Pedig éppen ezek azok a hírek, amelyek láttán a bitcoinereknek azt kellene kiáltaniuk: "Végre megtörténik! A nagy átrendeződés elkezdődött!"
## A bitcoin jelenlegi helye a pénzügyi rendszerben
Jack egyértelmű célról beszél: a bitcoin oda tart, hogy mindannyiunk tartaléki eszköze legyen. A bitcoin lesz a tartalékpénzünk. Imádkozik és őszintén reméli, hogy megéri a hiper-bitcoinizációt – azt az állapotot, amikor a bitcoin lesz az uralkodó pénz. Valójában, amikor hátradől és ábrándozik a jövőről, az a legnagyobb bitcoin-karrierbeli vágya – családalapítás mellett –, hogy megélje a hiper-bitcoinizációt, amikor a bitcoin minden más pénzt kiszorít.
A bitcoin képes megoldani minden monetáris felhasználási esetet. De beszéljünk arról, hogy pontosan hol vagyunk most, mert ahogy Jack korábban kifejtette: sajnos a bitcoin nem törődik a mi személyes vágyainkkal. És veled sem törődik különösebben, elnézést a kendőzetlen őszinteségért. Mi vagyunk a bitcoin idején, nem a bitcoin van a mi időnkön.
Az emberek folyamatosan újra és újra azt gondolják, hogy a bitcoin törődik velük, a vállalkozásukkal, vagy az időpreferenciájukkal. Jack karrierje során újra és újra azt látta, hogy az emberek úgy vélik, a bitcoin törődik velük személyesen. Azt mondják: "Szükségem van rá, hogy a bitcoin gyorsabb legyen. Szükségem van rá, hogy a bitcoin ezt vagy azt tegye. Szükségem van rá, hogy a bitcoin emelkedjen. Szükségem van rá, hogy a bitcoin ne zuhanjon."
De a bitcoin nem törődik veled. Szabadon felszállhatsz a bitcoin útjára és utazhatsz vele, de a bitcoin a saját idején, a saját tempójában halad előre. Vagy elfogadod ezt a tényt, vagy tönkremész anyagilag és érzelmileg.
Tehát hol vagyunk ma a bitcoin útján? Jack kissé általánosít, de azt mondaná, hogy a bitcoin jelenleg nem a szuverén papírokkal versenyez. Nem az amerikai kincstárjegyekkel áll versenyben. Egyszerűen még nem elég nagy ehhez. Még nem. De eljutunk oda, ne legyen kétségetek. Megvannak az ETF-ek, folyamatosan növekszünk, és eljutunk oda. Van egy Stratégiai Bitcoin Tartalék az Egyesült Államoktól. Elfogadhatjuk a Bitcoin Törvényt és úton lehetünk afelé, hogy egymillió bitcoint birtokoljunk országként.
Eljutunk oda – Jack segített az első országnak, El Salvadornak elfogadni a bitcoint törvényes fizetőeszközként. Dolgoznak rajta, de még nem tartanak ott. Azt mondaná, hogy jelenleg az arany versenyez a szuverén papírokkal. Az arany versenyez a kincstárjegyekkel. És az arany emiatt megelőzi, előrevetíti a likviditást.
A bitcoin ma elsősorban kockázati eszközökkel versenyez. Valóban így van. Egyszerűen ez a helyzet. A bitcoin részvényekkel és növekedési eszközökkel versenyez. A bitcoin nem előzi meg a likviditást – reagál a tényleges likviditásra. A bitcoin eladásra kerül, leértékelődik, amikor a piacok szűkösek, beszűkülnek. És a bitcoin szó szerint letépi az arcodat, amikor ténylegesen nyomtatják a pénzt. Ezért vezet most az arany. Az arany előrevetíti, anticipálja a likviditást, míg a bitcoin reagál a likviditásra. Pontosan ennyi a helyzet ma. És ez az igazság. És tudod mit? Ez teljesen rendben van.
## A bitcoin mint monetáris technológiai részvény
Arthur Hayes, a híres kriptobefektető egyik cikkéből idéz Jack, amely kiválóan összefoglalja a jelenlegi helyzetet. Minden korszakban vannak felszálló technológiai részvények, amelyek elrugaszkodnak. A lendületes húszas évek amerikai bikkapiacában az RCA, a rádiógyártó vállalat volt a forró technológiai részvény. Az 1960-as és 1970-es években az IBM volt az, amely az új nagyszámítógépeket gyártotta és forradalmasította az üzleti világot. Ma az AI hiperskálázó vállalatok és chipgyártók állnak a reflektorfényben.
Az emberek alapvetően természetes optimisták. Szeretünk dicsőséges jövőt jósolni, ahol a technológiai cégek által ma költött pénz társadalmi utópiát eredményez a holnap világában. Azok számára, akik elég szerencsések, hogy részvényen keresztül birtokolják a jövőt az ilyen vállalatokban, gazdagság hull majd az égből.
A bitcoin monetáris technológia. A technológia értéke kizárólag a fiat leértékelés mennyiségéhez képest értékelhető. A proof-of-work blokklánc feltalálása, amely bizánci hibatűrést, decentralizált konszenzust ér el, valóban lenyűgöző innováció. Ez önmagában garantálja, hogy a bitcoin értéke nagyobb, mint nulla. De ahhoz, hogy a bitcoin közel 100 ezer amerikai dollár értékű legyen, folyamatos, rendszeres fiat monetáris leértékelésre van szükség a háttérben.
A bitcoin aszimptotikus, exponenciális emelkedése közvetlenül következik a dollárkínálat robbanásából a 2008-as globális pénzügyi válság óta. És valójában Arthur Hayes is azt mondja, hogy a bitcoin ma tulajdonképpen egyfajta monetáris technológiai részvény.
Jack korábban úgy írta le a bitcoint, mint a technológia és a fiat likviditás különleges kombinációját. Ez egy makroeszköz, mert a fiat likviditás füstjelzője, szeizmográfja. Ez az egyetlen igazán szabad piacunk, amely még megmaradt. Az arany szabadabb piac, mint sok más, de nem teljesen szabad piac – honnan tudjuk ezt ilyen biztosan? Mert az amerikai kormány egy napon, 1971-ben egyszerűen úgy döntött, hogy nem az többé.
A bitcoin az egyetlen valóban szabad piacunk, amely megmaradt. És makroeszköz, mert annyira szorosan kapcsolódik a fiat likviditáshoz, annak hullámzásához. De egyben ez valódi technológia is, szó szerint értelemben, mert szoftver. Képes javítani önmagát, fejlődni. Az olyan vállalatok, mint a Strike, folyamatosan építenek új megoldásokat köré. De ma itt tartunk a fejlődésben. Ez az igazság.
## A likviditás közeledő hulláma
Jack bemutatott egy diagramot, amely meggyőzően bizonyítja, hogy hamarosan elindulhat egy jelentős likviditási ciklus. Az ábra alján látható az RSI technikai mutató – ez az amerikai tízéves kötvény hozama szorozva a kínai tízéves kötvény hozamával. Ez a kombináció tulajdonképpen azt jelzi, amikor a nemzetállamok likviditása szűkös, szemben azzal az időszakkal, amikor bőséges, vagyis amikor jelentős mennyiségű pénzt nyomtatnak a rendszerbe.
Éppen most lépte át azt a kritikus küszöböt, amely szerint hamarosan sok pénzt fognak nyomtatni a rendszerbe. Mit jelent ez pontosan? A mennyiségi szigorítás korszaka véget ér. A mennyiségi lazítás vagy már el is kezdődött, vagy hamarosan elindul – attól függ, hogyan számoljuk el a Fed jelenlegi lépéseit. Egy pro-likviditási ciklusba lépünk. A Fed mérlegfőösszege kilenc ezer milliárdról hat ezer milliárdra zsugorodott az elmúlt időszakban. Jack szerint nemcsak újra emelkedni fog, hanem új történelmi csúcsot fog elérni és messze meghaladja majd a kilenc ezer milliárdot.
Úgy gondolja, hogy példátlan mennyiségű pénzt lesznek kénytelenek nyomtatni. Trump nem csökkentette a költségvetést, sőt növelni akarja a védelmi költségvetést egy ezer milliárdról másfél ezer milliárdra. A valódi, teljes kamatköltség már most meghaladja az állami bevételeket. Mindenféle strukturális problémák halmozódtak fel. De minden egyes alkalommal a múltban, amikor ez a likviditási jelző feltörni kezdett, a bitcoin hatalmas emelkedésbe kezdett. Miért történt ez így? Mert ténylegesen nyomtatták a pénzt a rendszerbe – nem csak beszéltek róla, nem csak jósolták, hanem ténylegesen, fizikailag bővítették a központi bankok mérlegfőösszegét.
Jack számára ez a kombináció – hogy aranyban kifejezve körülbelül egy éve medvepiacban vagyunk, hogy jelentős pénznyomtatás előtt állunk, és hogy a globalizmus az Egyesült Államok hivatalos álláspontja szerint halott, ami azt jelenti, hogy az amerikai dollár jelenlegi verziója mint világtartalék-valuta véget ér – nos, mindez együttesen egyszerűen optimizmusra ad okot. Alapvetően optimista az egész folyamattal kapcsolatban.
## Záró gondolatok és gyakorlati információk
Jack a műsor végén röviden beszámolt a Strike legfrissebb fejlesztéseiről. Hamarosan várható a korai közvetlen befizetés funkció bevezetése, ami azt jelenti, hogy a felhasználók két nappal korábban kaphatják meg a fizetésüket – teljesen díjmentesen és árfolyamkülönbözet nélkül. A New York állami pénzügyi engedély bármely pillanatban megérkezhet, amit egy nagy bulival fognak megünnepelni a new yorki Pubkey bárban.
A hitelkeret termék is hamarosan elérhető lesz, valamint további államokban válik majd elérhetővé a bitcoin-fedezetű hitelek szolgáltatás, köztük Texasban is. A Strike csapata lángol, hihetetlenül gyors ütemben fejlődik, és Jack rendkívül büszke a teljesítményükre.
A Twenty One Capital tekintetében Jack elmondta, hogy csapatával fejüket lehajtva építenek, dolgoznak a háttérben. Tisztában van vele, hogy a helyzet néha frusztráló lehet a részvényesek számára, de a vállalat változatlanul tartja a bitcoinját, semmi nem változott a hosszú távú üzleti tervben, és nagyon izgatottak a jövőt illetően. Továbbra is az a céljuk, hogy olyan bitcoin-részvény vállalat legyenek, amely a cash flow-t, növekedést és magas haszonkulcsokat párosít a bitcoinhoz kapcsolódó ágazatokban és szektorokban, így megkülönböztetve magukat a Strategy-től és más bitcoin tartalékkezelő vállalatoktól.
Jack záró üzenete kristálytiszta volt: senki nem fog megmenteni téged – sem a kormány, sem valamilyen intézmény, sem egy vállalati vezető, sem a monetáris politika, sem a Federal Reserve. Légy felelős önmagadért és sorsodért! Légy szuverén a saját életedben! Légy családorientált! Légy közösségorientált! Keress többet, mint amennyit költesz! Takarítsd meg a pénzed, amit megkerestél! Használj kemény, igazi értéket reprezentáló eszközöket! Légy egészséges testben és lélekben! A világ most korrigál vissza a valósághoz, a természet törvényeihez.
"Meg vagyok győződve arról, hogy bármilyen kísérlet a harmónia helyreállítására a világban kizárólag a személyes felelősség megújulásán alapulhat" – idézte Andrej Tarkovszkij, a legendás orosz filmrendező szavait Jack a műsor végén. Ismerd pontosan az ételt, amit a testedbe engedsz! Alakíts ki saját, megalapozott véleményt arról, mely ételek jók vagy károsak számodra! Értsd meg, hogyan mérheted ezt objektíven! Tartsd saját kulcsok alatt a vagyonod! Irányítsd saját életedet! Formálj saját, független véleményt! Végezd el saját kutatásodat, ne fogadj el készen minden állítást!
A társadalom arra kényszerül, hogy újra feltalálja, újradefiniálja magát. Olyan világhoz térünk vissza, ahol mindenki saját magáért felel elsősorban, és ez pontosan így van rendjén. Mindenkinek produktívnak kell lennie – személynek, családnak, vállalatnak, nemzetnek egyaránt. Ez azt jelenti: többet termelni, mint amennyit fogyasztasz. Mindannyiunknak e szerint a mérce szerint kellene élnünk. Légy produktív tagja a társadalomnak! Tedd jobbá a világot a saját szűk környezetedben! Ha többet fogyasztasz, mint amennyit termelsz, akkor nettó negatívumot képviselsz a világ számára – és a szabad piacnak el kellene távolítania téged. A vállalkozásodnak csődbe kellene mennie. Senkinek nem kellene tovább finanszíroznia az életstílusodat, ha nem adsz hozzá semmit a közösséghez.
https://www.youtube.com/live/xJ6fRNHT_KU

A Twitter felvásárlásának harmadik évfordulója alkalmából Elon Musk vendégként csatlakozott az All-In podcasthoz, ahol mélyreható beszélgetés alakult ki a platform fejlődéséről, a mesterséges intelligencia jövőjéről, az önvezető járművekről és az energiakérdésről.
X (TWITTER) PLATFORM: HÁROM ÉV ALATT ELÉRT EREDMÉNYEK
A szólásszabadság visszaállítása
Musk három évvel ezelőtt, Halloween idején vette át a Twittert azzal a céllal, hogy megállítsa a "woke elmevírus" terjedését és visszaállítsa az igazság létezését a platformon. A felvásárlás óta jelentős eredményeket értek el a szólásszabadság terén. Közösségi jegyzeteket (Community Notes) vezettek be, és integrálták a Grok mesterséges intelligenciát, amely bármely bejegyzésről képes elemzést készíteni.
Az All-In podcast résztvevői külön kiemelték és méltatták Elon Musk erőfeszítéseit a szólásszabadság megvédéséért, és hangsúlyozták, hogy ez a Twitter felvásárlásának legfontosabb öröksége. David Sacks különösen részletesen foglalkozott ezzel a témával.
Három évvel ezelőtt olyan jelentős személyiségeket tiltottak ki a platformról, mint Donald Trump elnök, Jordan Peterson, Jay Bhattacharya és Andrew Tate. Elon visszaállította ezeket a fiókokat, "kiszabadítva a szólásszabadság rossz fiúit".
Az explicit tiltásokon túl egy kiterjedt árnyékeltiltási (shadowbanning) rendszer működött, amelyet a platform vezetői évekig tagadtak, még eskü alatt is. A Twitter kifejlett eszközkészletet hozott létre erre a célra, jelölőnégyzetekkel ellátott rendszerekkel a fiókok láthatóságának csökkentésére.
A dominóhatás: más platformok is változtattak
Kritikus fontosságú hatás: miután a Twitter kilépett a cenzúra karteljéből, a többi közösségi média platformnak is mérsékelnie kellett a saját cenzúrázási gyakorlatát. Hirtelen nyilvánvalóvá vált, hogy mit csinálnak a többi platformon is, így kénytelenek voltak változtatni.
Elon szerint talán némi elismerést is érdemelnek azért, hogy úgy érezték, most már van "légvédelmi fedezet" ahhoz, hogy jobban hajoljanak a szólásszabadság irányába. A többi közösségi média vállalatnál továbbra is sok árnyékeltiltás és manipuláció folyik, de már jóval kevesebb, mint korábban.
Kormányzati beavatkozás feltárása
Elon példa nélküli módon nyilvánosságra hozta a Twitter-fájlokat, teljes hozzáférést adva újságíróknak a platform belső e-mailjeihez, anélkül, hogy a vállukon ülve felügyelné őket. Kiderült, hogy az FBI 80 ügynökkel dolgozott a platformmal, akik tartalom-eltávolítási kéréseket nyújtottak be, és aktívan részt vettek a tiltásokban és a cenzúrázásban.
Az amerikai Képviselőház meghallgatásokat tartott az ügyben, és sok minden nyilvános jegyzőkönyvvé vált. A Twitter-fájlok valóban a Twitter valós fájljai voltak – belső e-mailek és Slack-üzenetek, amelyek egyértelműen megerősítették ezeket a gyakorlatokat.
Egyesek a baloldalon még mindig úgy gondolják, hogy ez kitaláció, holott ezek egyszerűen a Twitter belső dokumentumai.
Jelenlegi szabályzat
A platform jelenlegi szabályzata egyszerű: minden országban betartják a helyi törvényeket. Ha egy ország nem rendelkezik szólásszabadsági törvényekkel, akkor sem erőltethetik rájuk a szólásszabadságot, mert akkor blokkolnák a platformot az adott országban.
Különösen problémás helyzetbe kerültek Brazíliában, ahol egy bíró egyenesen törvénysértésre utasította őket, ráadásul némaparancsot is kiadott, vagyis nem beszélhettek arról, ami történik. A platformot egy időre teljesen letiltották Brazíliában.
A cenzúra egyre növekvő kategóriái
David Sacks hangsúlyozta, hogy az emberek elfelejtik, milyen rossz volt a helyzet három évvel ezelőtt. A cenzúra nem csak a COVID-ról szólt. A "tartalommoderálás" – ami az orwelli eufemizmusok egy másik példája a cenzúrázásra – egyre több kategóriára terjedt ki: nemekre, sőt még az éghajlatváltozásra is.
A gyűlöletbeszéd definíciója folyamatosan bővült. Egyre több embert tiltottak ki vagy shadowbannoltak, és egyre több dologról nem lehetett beszélni. Ez a cenzúra vágtatva erősödött, és folytatódott volna, ha Elon nem dönt a Twitter megvásárlásáról és megnyitásáról.
AZ ALGORITMUS FEJLŐDÉSE ÉS A GROK INTEGRÁCIÓ
Technikai kihívások
A régi Twitter-heurisztikák fokozatos törlése során kiderült, hogy az egyik hiba kompenzálta a másikat. Amikor az egyik oldali hibát javították, a másik probléma hirtelen láthatóvá vált – mint amikor egy bonyolult gépezetből kihúznak egy apró fapálcikát, és az egész összeomlik.
Az algoritmus túlságosan erősen reagált a felhasználói interakciókra. Ha valaki kedvencnek jelölt vagy válaszolt egy bejegyzésre, azonnal hatalmas mennyiségű hasonló tartalmat zúdított rá a rendszer. Olyan volt, mintha megkóstoltál volna valamit, és a rendszer azonnal három teli tányérral kényszerítene, háromszoros adagot tömne beléd.
A Grok szerepe
A Grok naponta 100 millió bejegyzést olvas el a platformon (csak angolul, más nyelveken még többet). A rendszer kezdetben a legnépszerűbb 10 millió bejegyzést dolgozza fel, majd később az egész 100 milliót.
Ez a feladat körülbelül 50 ezer H100 GPU-t igényel – ez olyan munka, amit emberek soha nem tudnának elvégezni.
Szemantikus keresést vezetnek be, ahol egyszerű, természetes nyelvű kérdésekkel lehet keresni, és a rendszer minden releváns tartalmat megtalál – legyen az szöveg, kép vagy videó.
Bármely bejegyzés mellett ott van a Grok ikon – egyetlen kattintással elemzést kérhet bárki, és a rendszer végigkutatja az internetet, hogy pontos választ adjon. Tovább is lehet menni a nyúlüregben, és bármennyi további kutatást és alapos vizsgálatot lehet kérni.
Musk szerint ez az X célja: a legjobb igazságforrás lenni a bolygón, messze a legjobb. Olyan hely, ahol minden nézőpontot meghallgatsz, de ezeket a nézeteket korrigálják az emberi szerkesztők közösségi jegyzetekkel, valamint a Grok elemzésével.
GROKIPEDIA: A WIKIPÉDIA ALTERNATÍVÁJA
Hogyan készült?
A Grok legújabb verzióját "maximálisan igazságkereső" módon képezték ki, kiváló kritikai gondolkodási képességgel. A rendszer képes bármely érvet axiómaelemeire bontani, értékelni azok valószínű igazságtartalmát, ellenőrizni, hogy nem ellentmondásosak-e, és megállapítani, hogy a következtetés logikusan következik-e az axiómákból.
A Grokot alapvetően rengeteg kritikai gondolkodásra képezték ki, amíg igazán jó lett ebben.
Ezt követően a Grok átnézte a Wikipedia legnépszerűbb egymillió cikkét, és módosította, kiegészítette vagy törölte a tartalmat. A rendszer az egész nyilvánosan elérhető internetet átkutatta, kijavította a hibákat, és jelentősen több kontextust is hozzáadott.
Miért jobb a Wikipédiánál?
A propaganda lényege gyakran az, hogy technikailag igaz tényeket állítanak, de ezek nem reprezentálják megfelelően a teljes képet egy személyről vagy eseményről. A Grokipedia ennél sokkal átfogóbb és pontosabb leírásokat nyújt.
A Wikipedia problémája, hogy gyakran azok az emberek szerkesztik, akiket valaki kirúgott, vagy akikkel üzleti vitában állt. Az oldal lassan azzá a hellyé válik, ahol mindenki, aki gyűlöl valakit, elhelyezi a saját verzióját az eseményekről. Ráadásul mindez 50 fő névtelen szerkesztő döntésétől függ, akik eldöntik, mi kerülhet fel és mi nem.
A podcast résztvevői is beszámoltak arról, hogy a Grokipedia-cikkek ötször-hatszor hosszabbak voltak az ő életrajzuknál, sokkal reprezentatívabbak, és a hangsúlyok is pontosabbak voltak. Ez még csak a 0.1-es verzió – a készítők szerint a végleges 1.0-s változat tízszer jobb lesz.
A Grokipedia nem csupán egy kicsit jobb a Wikipédiánál, hanem százszor jobb lesz. Nemcsak pontosabb és átfogóbb, hanem képeket és videókat is fog tartalmazni, amelyeket a Grok Imagine hoz létre a szöveg alapján – magyarázó videókat bármilyen témáról. Bármely részletet ki lehet emelni, és a Grokot azonnal meg lehet kérdezni róla.
A Grokipedia vírusszerűen terjedt el az indulás után, és Elon biztos abban, hogy nagyon jól fog teljesíteni, mert alapvetően jobb termék, mint a Wikipedia – jobb információforrás.
Hogyan versenyezhet a Google-lal?
Kezdetben, amikor beírtad a Google-be, hogy "Grokipedia", a rendszer megkérdezte: "Wikipédiára gondoltál?" – és egyáltalán nem hozta fel a találatok között. Musk SMS-t küldött Sundar Pichai-nak a Google-től, és azóta már jobban működik.
A Grokipedia akkor fog természetes módon emelkedni a Google rangsorában, ha az emberek sokat megosztják, más weboldalak hivatkoznak rá, a közösségi médiában posztolnak róla, és amikor keresési eredményekben megjelenik, az emberek rákattintanak.
Ha elolvasol egy Grokipedia-cikket egy olyan témáról vagy személyről, amiről/akiről sokat tudsz, és látod, hogy "wow, ez sokkal jobb, mint a Wikipedia" – átfogóbb, pontosabb, semleges a torzított helyett –, akkor tovább fogod küldeni ezeket a linkeket, mondván: "Ez valójában a jobb forrás."
OPENAI PER ÉS A NYÍLT FORRÁSKÓD ÁRULÁSA
Az eredeti cél és a teljes 180 fokos fordulat
Az OpenAI-t eredetileg kifejezetten nyílt forráskódú nonprofit szervezetként hozták létre – ez pontosan így szerepelt az alapító dokumentumokban. A dokumentumok explicit módon kimondták, hogy egyetlen tisztviselő vagy alapító tag sem részesülhet pénzügyi haszonból.
A Wayback Machine segítségével bárki ellenőrizheti, hogy az OpenAI weboldala végig "open source nonprofit" (nyílt forráskódú nonprofit) feliratot viselte, egészen addig, amíg világossá nem vált, hogy óriási pénzeket lehet keresni vele. Ekkor hirtelen kezdték átértelmezni a nevet, próbálva az "open" (nyílt) jelentését "mindenki számára nyitott"-ra változtatni, holott mindig is nyílt forráskódot jelentett.
Ma az OpenAI teljesen zárt forráskódú és maximális profitra törekszik. Musk szerint a cégnek át kellene neveznie magát "ClosedAI for Maximum Profit"-ra (Zárt MI a Maximális Profitért). A forráskód olyan szorosan védett, mint a Fort Knox aranytartaléka, és olyan mohón rohannak a bevételek után, mint az éhes farkasok a vacsora-büféhez.
Elon Musk szerepe és a per
Elon találta ki az ötletet, elnevezte a céget, biztosította az A, B és C finanszírozási körök teljes pénzösszegét, toborozta a kulcsfontosságú személyzetet, és megosztotta velük minden tudását. Ha ez kereskedelmi vállalat lett volna, valószínűleg a cég felét birtokolná – körülbelül 50 millió dolláros kezdeti befektetés egy startupba tipikusan legalább 50%-os tulajdonrészt jelentene.
A per várhatóan februárban vagy márciusban kerül esküdtszék elé. Elon szerint hegynyit bizonyíték van arra, hogy az OpenAI teljesen megszegte az alapító dokumentumokban foglaltakat.
Az irónia csúcsa
Ironikus módon a legjobb nyílt forráskódú modellek jelenleg Kínából érkeznek. A Grok 2.5 nyílt forráskódú modellje is kiváló, és az XAI folyamatosan nyílt forráskódúvá teszi a modelljeit.
Az OpenAI állítólagos "nyílt forráskódú" modelljei valójában nem működnek – fügefalevelek, amelyeket senki sem használ a gyakorlatban. Próbáld meg használni az OpenAI legújabb állítólagos nyílt forráskódú modelljeit – nem működnek. Nem ismersz senkit, aki futtatná az OpenAI nyílt forráskódú modelljeit, ugye? Pontosan.
TESLA ÉS AZ ÖNVEZETŐ JÖVŐ
Minden Tesla már most robotaxi képes
Fontos megérteni: minden egyes Tesla, amit most gyártanak, képes önvezető taxiként működni. A különbség csak a megjelenésben van – a Model 3 és Model Y jól néz ki, de nem akarták, hogy a kamerák kilógjanak belőle, ezért diszkréten helyezték el őket. Az előre néző kamerák a visszapillantó tükör mögött vannak, az oldalsó kamerák a külső tükör ismétlőiben, a hátsó kamera a rendszámtábla felett, az átlós kamerák pedig a B-oszlopokban.
Mindegyik autóban fejlett MI-számítógép, fejlett MI-szoftver és megfelelően elhelyezett kamerák vannak – csak nem tűnnek fel. Nem akarták, hogy szemölcsökként kiálljanak a karosszériából.
Minden gyártott autó hiperintelligens, a kamerák a megfelelő helyeken vannak, csak normálisan néznek ki.
A Cybercab
A Cybercab egy dedikált termék kormánykerék és pedálok nélkül – ezek úgyis feleslegesek lesznek az önvezető világban. A gyártás 2025 második negyedévében indul, és idővel milliós mennyiségben fogják előállítani.
Elon szerint az emberek azt hiszik, hogy vezetni akarnak, de valójában nem. Senki sem gondolta még soha egy Uberben vagy egytaxiban ülve, hogy "tudod mit, bárcsak leállhatnék a telefonozással, hogy átvehessem a vezetést ettől a sofőrtől, és magam vezethetnék". Hányszor gondoltad már ezt magadban? Nulla alkalommal.
A podcast egyik résztvevője kitartott amellett, hogy ő vásárolna két Cybercabot kormánykerékkel, mert gyönyörű az autó – tökéletes lenne Model 2-ként is. Hatalmas mozgalom alakult ki az interneten, hogy tegyenek bele kormánykereket. Elon azonban ragaszkodik ahhoz, hogy ez felesleges.
25%-os szavazati jog
Elon 25%-os szavazati jogot kért a Teslában, hogy ne lehessen politikai okokból kirúgni – az ISS és Glass Lewis szerinte „corporate ISIS”, mert a részvényesek érdeke ellenében működnek. „Ha nincs meg ez a kontroll, nem építek humanoid robotokat a Teslánál. Ha kirúgnak, az Optimus teljes értéke – a világ legnagyobb potenciális AI-cége – egy másik vállalatnál landol, és a Tesla marad hoppon, én pedig nem dolgozom ingyen másnak.” – mondta. „A 25% nem túl sok, ha esetleg megbolondulnék, a többi 75% még mindig megakadályozhat.”
Tanulságok az austini tesztekből
Az elmúlt három-négy hónapban viszonylag simán működött a robotaxi rendszer Austinban. A legnagyobb tanulságok a flottakezeléssel kapcsolatosak: meg kellett írni az Uberhez hasonló ride-hailing szoftvert, csak éppen robotautók hívásához.
Gyakorlati kihívások: biztosítani kell, hogy ne menjenek egyszerre ugyanahhoz a töltőállomáshoz vagy ugyanarra a kereszteződésre az autók. Meg kell oldani, hogy csúcsidőben és csendes időszakokban mit csináljanak – körözzenek-e a környéken, vagy keressenek parkolóhelyet? Figyelni kell a kopott útjelzésekre – például egy fogyatékosoknak fenntartott parkolóhely felirata kifakult, az autó azt gondolja "ó, szabad parkolóhely!", beáll, és büntetést kap. Szűk parkolóhelyeknél az autó azt gondolja "be tudok férni, képes vagyok rá", de ha csak 7-8 centiméter van mindkét oldalon, akkor senki sem tud kiszállni.
Minden város, minden repülőtér különböző szabályozással rendelkezik, eltérő szintű aprólékossággal. San Jose repülőtéren például a robotautónak távoli hívást kell kezdeményeznie a repülőtér szervereinek, hogy automatikusan kifizesse az ötdolláros díjat minden egyes lerakáskor – a robotautónak fel kell hívnia a repülőtér szervereit és megmondania: "Most éppen valakit teszek le a repülőtéren, terheljétek meg a hitelkártyát öttel."
Rengeteg ilyen apró furcsa dolog van, de egyben vicces is – a robotautó hív egy szervert, hogy fizessen.
2025 vége előtt várhatóan már biztonsági felügyelő nélkül fognak autók közlekedni Austinban – valószínűleg decemberben. Az év végéig körülbelül ezer autó vagy több lesz a San Francisco-öböl térségében, és 500 vagy több az austini régióban.
Hamarosan rendkívül normálissá válik majd, hogy autók közlekednek anélkül, hogy bárki lenne bennük.
A biztonsági kérdés
Musk rendkívül óvatos a biztonsággal kapcsolatban. Egyetlen baleset is világszerte címlapokon lenne, különösen ha Tesláról van szó – sokkal keményebben bírálnák, mint például a Waymo-t. Nem mindenki a sajtóban az ő barátja – ez talán már feltűnt.
Ezért jelenleg biztonsági felügyelő ül minden autóban, aki valójában semmit nem csinál, csak figyel. Sokan bírálták Elont ezért, de ez egyértelműen a helyes döntés. Nincs szégyen a biztonsági felügyelet játékban – különösen az Uber és a Cruise korábbi súlyos balesetei után.
BILL GATES FORDULATA ÉS AZ ENERGIAKÉRDÉS
Bill Gates meglepő klímafordulata
Bill Gates nemrég egy emlékezetes feljegyzést tett közzé, amely felkavarta az állóvizet. Lényegében 180 fokos fordulatot vett a klímakérdésben, és azt sugallta, hogy talán nem kellene ezt a legfontosabb prioritásként kezelni.
A podcast résztvevői tréfásan megjegyezték: "A klíma meleggé vált" – vagyis a klímavédelem "woke-ká" vált, és most már túl van rajta? Vajon azért, mert adatközpontot kell építenie Sam Altmannek az Azure-ön? Nem világos, miért változtatott álláspontot.
Elon személyes élménye Gatessel
Elon megosztott egy meglepő történetet Gates tudományos ismereteiről. Gates meglátogatta a Tesla austini gigagyárát, és azt mondta Elonnak, hogy lehetetlen nagy hatótávolságú elektromos kamionokat gyártani.
Elon válasza: "De nekünk vannak ilyenjeink. Vezetheted őket. A Pepsi pont most használja őket."
Gates: "Nem, nem, ez nem működik."
Elon köpni-nyelni nem tudott, majd megpróbálta pontosítani: "Akkor biztos a wattóra/kilogramm akkumulátor-energiasűrűséggel nem értesz egyet. Úgy gondolod, talán nem tudjuk elérni az akkumulátor energiasűrűségét, vagy a wattóra/mérföld a kamionnál túl magas, és amikor ezt a két számot kombinálod, a hatótávolság alacsony. Szóval melyik számot gondolod, hogy rosszul tudjuk, és szerinted mi a helyes szám?"
Gates egyetlen számot sem tudott.
Elon: "Akkor nem tűnik-e korainak azt a következtetést levonni, hogy a hosszú hatótávolságú kamion nem működhet, ha nem ismered sem az akkumulátor energiasűrűségét, sem a kamion-alváz energiahatékonyságát?"
Ez különösen meglepő valakitől, aki az egyik legnagyobb technológiai vállalatot alapította a világon, és akiről az ember azt hinné, hogy nagyon erős a természettudományokban. De Elon személyes beszélgetései alapján Gates valójában nem erős a természettudományokban.
A valóság középúton van
Az éghajlatváltozás két szélsősége – a teljes tagadás ("egyáltalán nem létezik") és a szélsőséges riogatás ("Rio 5 éven belül víz alatt lesz") – egyaránt téves. Egyikük sem igaz.
A valóság az, hogy a CO2-koncentráció az atmoszférában objektíven mérhető. Bárki vásárolhat egy 50 dolláros CO2-mérőt az Amazonról, és saját maga megmérheti.
A koncentráció évente 2-3 ppm-mel (parts per million – milliomodrész) emelkedik. Ha továbbra is milliárd, majd végül billió tonna szenet szállítunk a föld mélyéből a felszínre (légkörbe és óceánokba), akkor meg fogjuk változtatni az atmoszféra és az óceánok kémiai összetételét. Egyszerűen meg fogod változtatni. Ez fizikai tény.
Elon becslése: legalább 50 évünk van, mielőtt ez komoly probléma lenne. Nem gondolja, hogy van 500 évünk, de valószínűleg van 50 évünk. Tehát ha a helyes nagyságrendet akarjuk megtalálni, az éghajlatváltozás miatti aggodalom szintje 50 év nagyságrendjében van. Egyértelműen nem 5 év, és valószínűleg nem is 500.
A helyes megközelítés
Elon szerint a helyes lépés valójában az ésszerű lépés: hajlani a fenntartható energia irányába, hajlani a napenergia és a napelem-akkumulátor jövő irányába, és általában olyan szabályokat felállítani a rendszerben, amelyek ebbe az irányba mutatnak.
Nem kellenek hatalmas támogatások, de akkor az olaj- és gáziparnak sem kellene hatalmas támogatásokat kapnia. Az olaj- és gázipar óriási adókedvezményeket élvez, amelyeket még támogatásnak sem tekintenek, mert ezek a dolgok sok esetben 80 éve léteznek.
De ha egy iparágnak speciális adófeltételei vannak, amelyek más iparágaknak nincsenek, Elon azt támogatásnak nevezi. Nyilván az is.
De olyan régóta élvezik őket az olaj- és gáziparban, hogy már nem is gondolnak rájuk, mint támogatásra.
A helyes cselekvési mód természetesen az lenne, hogy minden iparágból eltávolítják a támogatásokat. De a politikai valóság az, hogy az olaj-, gáz- és szénipar nagyon erős a republikánus pártban, míg a demokrata pártban nem.
Így nem fogjuk látni egyetlen apró támogatás eltávolítását sem az olaj-, gáz- és széniparból. Sőt, az utóbbi nagy törvénycsomagban néhány új támogatást is kaptak, és közben a fenntartható energiát támogató ösztönzők hatalmas számát távolították el – bár Elon szerint egyébként néhány ösztönző túlzásba vitte.
A NAP ELKÉPESZTŐ EREJE
Az alapvető tények
A Nap a Naprendszer tömegének 99,8%-át teszi ki. A Jupiter kb. 0,1%, minden más pedig a maradék 0,1%-ban van – a Föld még ennél is sokkal kevesebb.
Ha elégetné az egész Naprendszer összes tömegét, a Nap által termelt teljes energia még mindig 100%-ra kerekítene. Még ha két újabb Jupitert is idevarázsolt valahonnan és elégetné őket, a Nap energiatermelése még mindig 100%-ra kerekítene.
Akár teleportálhatnál két további Jupitert a Naprendszerünkbe valahonnan máshonnan, elégetve őket, és a Nap még mindig 100%-ra kerekítene. Amíg 99,6%-on vagy, addig 100%-ra kerekítesz.
Talán ez ad némi perspektívát arról, miért számít tényleg a napenergia.
A Kardashev-skála
Amint nagyobb léptékben kezdünk gondolkodni, mint egy Kardashev-skála civilizációknál, nagyon-nagyon nyilvánvalóvá válik. Egyébként Elon nem mond semmi újat – bárki, aki fizikát tanult, már nagyon régóta tudja ezt.
Azt hiszi, egy orosz fizikus az 1960-as években kitalálta ezt az ötletet, mint a civilizációk osztályozásának módját. Kardashev 1. szint: a bolygód energiájának nagy részét hasznosítod. Kardashev 2. szint: a csillagod energiájának nagy részét hasznosítod. Kardashev 3. szint: a galaxisod energiájának nagy részét hasznosítod.
Jelenleg optimista becslés szerint is csak a Kardashev 1. szint 1%-án vagy néhány százalékán tartunk.
Amint a Kardashev 2. szintre lépsz, ahol a Nap erejéről beszélsz, akkor valójában azt mondod, hogy minden napenergia, és minden más csak zajban van.
A Nap nagyjából egymilliárdszor vagy jóval több mint egymilliárdszor több energiát termel, mint amit a Föld összesen felhasznál.
Fúziós reaktorok a Földön
Sokan kérdezik: miért ne építenénk fúziós reaktorokat a Földön?
Musk véleménye szerint ez valójában nem olyan nehéz probléma. Szeretné tisztázni: a véleménye a fúziós reaktorok létrehozásáról a Földön az, hogy ez valójában nem nehezen megoldható probléma. Ez egy kicsit nehéz – nem teljesen triviális, de ha egyszerűen felnagyítod a tokamak reaktort, annál nagyobbra, minél nagyobbra építed, annál kisebb lesz a probléma.
Van egy felület/térfogat arány kérdés, ahol próbálsz egy nagyon forró magot fenntartani, miközben van egy fal, amely nem olvad meg. Hasonló probléma van a rakétamotoroknál is – szuperforró mag van a rakétamotorban, de nem akarod, hogy a rakétamotor kamrafala megolvadjon.
Tehát van egy hőmérséklet-gradiens, ahol nagyon forró a közepén, és fokozatosan elég hideg lesz, amire elérsz a kerületet, a kamrafalakat a rakétamotorban, ahol az nem olvad meg, mert csökkentetted a hőmérsékletet, és van egy hőmérséklet-gradiensed.
Tehát ha egyszerűen felnagyítod a tokamak fánk-reaktort és javítod a felület/térfogat arányt, az sokkal könnyebbé válik, és Musk véleménye szerint abszolút – bárki, aki megnézi a matematikát – csinálhatsz egy reaktort, amely több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. És minél nagyobbra építed, annál könnyebb.
A végső határértékben van egy óriási, gravitációsan összezárt termonukleáris reaktorunk – a Nap. Amely nem igényel karbantartást és ingyenes.
Miért kellene egy aprócska, alig észrevehető mini-Napot építenünk a Földön, amikor van egy óriási, ingyenes az égen?
Ha az emberek szórakozni akarnak reaktorokkal, rendben, szórakozzanak reaktorokkal. De ez nem komoly vállalkozás a Naphoz képest – inkább csak egy szórakoztató tudományos projekt, hogy csinálj egy termonukleáris reaktort, de ez nem komoly törekvés a Naphoz képest.
Napenergia a gyakorlatban
Még a Földre érkező napenergia is – és csak nagyon kis töredékszázaléka éri el a Földet a Nap által termelt energiának – körülbelül egy gigawatt négyzetkilométerenként, vagy nagyjából 2,5 gigawatt négyzetmérföldenként. Ez sok.
A kereskedelmi forgalomban kapható panelek körülbelül 25%-os, majdnem 26%-os hatékonyságúak. Ha 80%-os telepítési sűrűséget feltételezünk – sok helyen 80%-os telepítési sűrűséget lehet elérni –, akkor hatékonyan körülbelül 200 megawatt négyzetkilométerenként áll rendelkezésre.
Ehhez akkumulátorokat kell párosítani a folyamatos energiaellátáshoz, bár éjszaka sokkal kevesebb energiát használunk, így valójában kevesebb akkumulátorra van szükség, mint gondolnánk.
Egy durva, könnyen megjegyezhető szám: körülbelül egy gigawattóra négyzetkilométerenként naponta – ez nagyjából helytálló.
Mi a Föld?
Érdekes tények: ha tömegarány szerint nézzük, miből áll a Föld, a legtöbb ember nem tudná megmondani. Valójában vas. Musk szerint 32% vas, 30% oxigén, és minden más a maradék százalékban van.
Alapvetően egy rozsdás golyóscsapágy vagyunk, rengeteg szilíciummal a felszínen homok formájában.
A vas-foszfát lítium-ion cellák esetében: a vas rendkívül gyakori – a leggyakoribb elem a Földön, még a kéregben is. A foszfor is nagyon gyakori. Az anód szénből van, az is gyakori. A lítium szintén gyakori.
A matematika egyszerű
A Tesla elvégezte a matematikát és publikálta – bár senki sem nézte meg. A Tesla weboldalán van, és azt mutatja, hogy teljesen elláthatod energiával a Földet napelempanelekkel és akkumulátorokkal, és nincs hiány semmiből.
Kína hatalmas előnye
Kína hihetetlen munkát végez a napelem-gyártásban – tényleg elképesztő. Jelenleg körülbelül 1,5 terawatt éves napelemgyártási kapacitással rendelkeznek.
Musk szerint ez óriási szám. Az Egyesült Államok átlagos éves energiafogyasztása csak fél terawatt. Gondolj bele egy pillanatra: Kína napelem-kibocsátási maximális kapacitása 1,5 terawatt évente. Az USA állandó energiafelhasználása fél terawatt.
Természetesen redukálni kell – ha évente 1,5 terawatt napelemet gyártasz, azt akkumulátorokkal kell párosítani, figyelembe venni az éjszaka-nappal különbségeit, azt a tényt, hogy a napelem nem mindig közvetlenül a Napra mutat, ilyesmi. Tehát oszthatod nagyjából öttel, hogy megkapd az állandó kimenetet.
De ez még mindig azt jelenti, hogy Kína képes olyan napelempaneleket gyártani, amelyeknek az állandó kimenete nagyjából kétharmada az egész USA gazdaságának minden forrásból származó kimenetének. Ez azt jelenti, hogy csak napenergiával Kína 18 hónap alatt elegendő napelemet tud gyártani az Egyesült Államok teljes villamosenergia-ellátásához.
Ironikus módon a legjobb nyílt forráskódú MI-modellek jelenleg általában Kínából származnak. A sors szereti maximalizálni az iróniát.
ÖSSZEGZÉS
A beszélgetés rávilágít arra, hogy Elon Musk a Twitter/X felvásárlásával nemcsak megmentette a szólásszabadságot a platformon, hanem óriási adatforrást is teremtett az XAI számára. Az All-In podcast csapata külön hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság megvédése a felvásárlás legfontosabb öröksége, és Elon erőfeszítései arra kényszerítették a többi közösségi média platformot is, hogy mérsékelje manipulatív algoritmusait és cenzúrázási gyakorlatát.
A Grok és a Grokipedia fejlesztése azt mutatja, hogy az igazságkeresés és a valódi, átfogó információk terjesztése továbbra is központi cél marad. A platform célja, hogy a világ legjobb igazságforrása legyen, ahol minden nézőpont meghallgatásra kerül, de ezeket korrigálják a közösségi jegyzetek és a Grok elemzései.
Az OpenAI története élő figyelmeztetés arra, hogyan fordulhat a teljes ellentétébe egy eredetileg nemes célú kezdeményezés – a nyílt forráskódú, nonprofit szervezetből teljesen zárt, profitmaximalizáló vállalat lett. A per 2026 elején kerül esküdtszék elé, és Elon szerint hatalmas mennyiségű bizonyíték van az alapító elvek megsértésére.
A Tesla önvezető technológiája gyorsan fejlődik, ugyanakkor Elon óvatosan és felelősségteljesen halad a biztonság érdekében. Minden gyártott autójuk már ma is képes önvezető taxiként működni, és a Cybercab 2026 második negyedévében indul. A következő hónapokban már biztonsági felügyelő nélkül is közlekedhetnek autók Austinban, és hamarosan teljesen normálissá válik, hogy senki által nem vezetett járműveket látunk az utakon.
Az energiapolitikával kapcsolatos nézetei kristálytiszták: a napenergia az egyetlen valódi, hosszú távú megoldás. A Nap a Naprendszer energiájának 99,8%-át adja, és akármit is teszünk a Földön – akár fúziós reaktorokat építünk –, az csak aprócska töredéke annak, amit a Nap már most ingyenesen ad. A technológia már ma is versenyképes, sőt sokszor olcsóbb is, mint a hagyományos energiaforrások.
Bill Gates meglepő fordulata a klímakérdésben jelzi, hogy talán a túlzott aktivizmus és a "woke" hozzáállás kezd háttérbe szorulni, és helyet ad a racionális, tudományos megközelítésnek. Elon kb. 50 éves időablakot lát a komoly problémák előtt.
A következő évek megmutatják, hogy ezek a víziók hogyan válnak valósággá a gyakorlatban, de Elon múltbeli teljesítménye alapján érdemes komolyan venni, amit mond – még ha elsőre lehetetlennek is tűnik. Három évvel a Twitter felvásárlása után világos, hogy alapvető változásokat hozott a szólásszabadságban, és ez csak a kezdet.
https://youtu.be/j6_VfR-CyuM